1. nap:
Repülővel utazunk Isztambulba, majd a várost metróval átszelve érkezünk az isztambuli Nemzetközi Busz Terminálhoz. A busz indulásáig van még egy kevés időnk, így bevásárolhatunk a buszmegállóban lévő számos élelmiszer bolt egyikében vagy az éhségünket csillapíthatjuk a közeli "török Ikea" áruházban. A kontraszt meglehetősen nagy: skandináv életérzés keveredik az étteremben árult kebab menü illatával.

2. nap:
Az éjszakát a buszon töltjük, így reggel érkezünk meg Aksarayba, ahonnan csatlakozással megyünk tovább Ihlarába. A török távolsági buszokon az itthonival ellentétben még ellátást is kapunk, édességek, tea és kávé, valamint az elmaradhatatlan kézillatosítás formájában. A busz többször megáll ún. modern karavánszerájoknál, ahol lesz lehetőségünk meleg ételt enni vagy kinyújtóztatni elgémberedett tagjainkat. Aksarayban szerény berendezésű teázóban, - ahol csak egy dolog, a tea kapható, de ehhez mérten valóban olcsón is - lehetőségünk lesz megízlelni az igazi török tea zamatát. Az elmaradhatatlan tea és vendégszeretet végigkísér utunkon, tapasztalhatjuk majd, hogy a vásárlás és alkudozás is könnyebben megy egy pohár teával a kezünkben. Délelőtt érkezünk Ihlara faluba, majd egyből az Ihlara-kanyon felé vesszük az irányt, aminek első 10 km-es szakaszát járjuk be az első táborhelyünkig, Belisirma faluig. A több száz méteres leszakadó sziklafalak aljában haladunk előre egy kicsinyke folyó mellett, ami buja vegetációt éltet a kanyon aljában, a kietlen anatóliai fennsíkon. A 15 km hosszú kanyont a görög időben Peristremának hívták, melynek később épült, 11. századi 60 templomából ma már csak 10 templom látogatható. Délután érkezünk táborhelyünkre, egy szerény, de zuhanyzóval rendelkező kempinghez. A nap hátralevő részét pihenéssel töltjük és hangolódunk a feledhetetlen "A folyó közepén ülve pisztrángot vacsorázunk" élményre.
Szintemelkedés: nincs, menetidő: 5 óra távolság: 10 km

3. nap:
A mai nap során a kanyon másik felét járjuk be egészen Selime faluig. Ezen a szakaszon turistákkal már nemigen fogunk találkozni, pedig a táj vad szépsége itt tárulkozik fel igazán a kalandot kereső túrázó előtt. A kanyon és a folyó is kiszélesedik, de a korábban járható széles, kitaposott ösvények juhnyáj-csapássá szűkülnek össze. Templomot itt már nem találunk, a folyó mindkét oldalát a sziklába vájt barlanglakások szegélyezik, számos barlang bejárata elérhetetlen magasságból mered le az alattuk gyaloglókra. Selime faluban található Kappadókia legnagyobb bazilikája, a 13 században épült Selime Monastery, és ezen a környéken forgatták a filmkultusszá vált buckalakók kalandjait is. Kevés külföldi jön el idáig, pedig a völgy második fele Selime faluval kihagyhatatlan élmény.
Szintemelkedés: nincs, menetidő oda-vissza: 6-7 óra távolság: 18 km

4. nap:
Reggel tovább utazunk Göremébe, elfoglaljuk barlangi szálláshelyünket, majd egész napos túrára indulunk. A túra során két kanyont fogunk bejárni: először a Pigeon-kanyonban túrázunk egészen Uchisarig, majd nyugatra fordulva egy kevésbe ismert, de annál vadregényesebb kanyonban teszünk egy körtúrát. A lenyűgöző sziklaformációkkal tarkított szűk völgyben a patakok számos barlangot, hidat vájtak a puha kőzetbe, melyeken kis vízállásnál mi is át tudunk kelni. A völgy vége kitárul és itt találhatóak a környék legkülönösebb képződményei: magasan égbe meredő keskeny tufa oszlopok bazalt sipkával a tetejükön.
Szintemelkedés: 100 m, menetidő oda vissza: 6-7 óra távolság: 16 km

5. nap:
A mai délelőttöt szabadprogrammal töltjük Göremében (Göremei Szabadtéri Múzeum, szőnyegárusok, internet kávézó, ajándék és élelmiszer vásárlás), majd kora délután továbbindulunk Kayseribe. Kayseriből egy kis helyi járattal - itt dolmusnak hivják az ilyen kicsi, 12-15 személyes buszokat - továbbutazunk az Erciyes lábánál 2200 méter magasan fekvő Kayak Evi síközpontba. A télen oly felkapott síterepen ilyenkor csak a hegyet meghódítani készülő kevés külföldi és helyi turistával és az itt őshonos ürgékkel találkozhatunk. A holnapi túrafelszerelés összepakolása után kényelmes szobáinkban korán térünk nyugovóra.

6. nap:
Az Anatóliai-fennsík legmagasabb, 40 kilométeres talpátmérőjű tűzhányójának a megmászásához nagyon korán (még napfelkelte előtt) kell kelnünk és indulnunk. Az aktív vulkáni tevékenység kb. 4000 évvel ezelőtt fejeződött be, kialakítva a hegy mai arculatát. A korábbi nagy gleccserek mára teljesen elolvadtak, de így is találkozhatunk hófoltokkal a hegy 3500 méter feletti területein. A vulkánt felépítő laza szerkezetű tufa és horzsakő rendkívül látványos eróziója révén Törökország egyik legszebb természeti látványossága, rendkívül látványos tornyok, pillérek, kémények, szurdokok és sziklasüvegek kusza halmaza jött létre a területen. A keleti völgyből induló normál útra erős bakancs és túrabot ajánlatos. Az Ücker-völgyön keresztül 2700 méter magasságig megyünk előre, majd jobbra fordulva a déli gerincen közelítjük meg csúcsot. A gerincen jól kitaposott ösvényen haladunk, de 10 méterrel a csúcs előtt meg kell állnunk, mert a terep itt sziklamászó technikával küzdhető csak le.
Szintemelkedés: 1700 m, menetidő oda-vissza: 10-12 óra, távolság: 18 km

7. nap:
A tegnapi hosszú túra után ránk fér a kényelmes kelés és bőséges reggeli. Menetrendszerű kis busszal (lehet, hogy több részletben) visszatérünk Kayseribe, ahol szabadprogram keretében feltölthetjük kimerült készleteinket, sétálhatunk a város régi utcáin. Az "anatóliai tigrisnek" nevezett provincia székhely közel 1 millió lakosának kemény munkája hitetetlen fejlődést eredményezett a város életében. Mindezt a bőséget láthatjuk, ha végigsétálunk a város főutcáin vagy kóborlunk a három fedett bazár egyikében. Turistával nem nagyon találkozunk, de meglepő módon Macsarisztán nevének említésére itt is mosoly ül az arcokra. A közel 3000 éves település meghatározó szerepet töltött be a selyemút karavánszerájainak sorában. A város képét meghatározó, fekete kövekből épült erőd 1500 évvel ezelőtt a római korban épült, majd a szeldzsuk törökök építő tevékenységének köszönhetően kapta ma is látható formáját. Kayseriben számos műemlék, múzeum (Etnográfiai és a Régészeti Múzeum), valamint dzsámi (a leghíresebb az Ulu Dzsámi) is található és a sétáló utca döneresei messze földön híresek az ízletesen elkészített török specialitásokról. Délután indulunk tovább Isztambulba, melynek során 12 órás buszút vár ránk, de a nálunk csak repülőgépeken megszokott ellátás talán egy kicsit feledteti velünk a hosszú tétlenséget. Persze a könyv és az MP3 lejátszó is igen hasznos útitárs lehet, mert a török James Bond filmek sajátos hangulata nem biztos, hogy maradandóan leköti figyelmünket.

8. nap:
Egész napunkat a város nevezetességeinek felfedezésére fordítjuk. Isztambul éjszakai élete is igen élénk és színes, a városban szinte 24 órán át lüktet az élet. Kihagyhatatlan történelmi emlékek:

Aya Sofia, a benne látható Magyarországról rabolt gyertyatartókkal. A név jelentése: az isteni bölcsesség temploma. A templom hosszú évszázadokig volt az ortodox egyház fő bazilikája, mígnem a 13. század elején a keresztesek római katolikus templommá alakították át. A törökök 1453-ban elfoglalták, és a keresztény templomot iszlám imahellyé alakították át, minareteket építettek hozzá, és bevakolták a mozaikjait. Az Aya Sophia összes alapterülete meghaladja a 7570 négyzetmétert, így a világ negyedik legnagyobb temploma.

Topkapi palota: Az épületegyüttes magját 1453-ban, II. Mehmet szultán uralkodása alatt kezdték el építeni egy ezeréves olajfa ültetvény helyén és 400 éven keresztül az oszmán uralkodók lakhelye volt. Az épületegyüttes (melynek alapterülete nagyobb, mint a Vatikáné) ma leglátogatottabb részei az egykori hárem és a birodalmi kincstár.

Hippodrom tér: Az első arénát Septimus Severus építtette 203-ban a római Circus Maximus mintájára, ezt később, 325 körül Nagy Konstantin kibővítette és átépítette. Hossza 480, szélessége 117,5 méter volt, 40 üléssoron mintegy 100000 néző foglalhatott helyet. A Hippodrom tér fő látványosságai a kocsiversenyek voltak. Ma azonban már semmi sem emlékeztet a hajdan volt lóversenypályára (az egykori császári páholyt díszítő négy ló szobra, amit a város 1204-es ostromakor távolítottak el, a velencei Szent Márk székesegyházban található). A téren három oszlop áll: a Kígyós (Spirál) oszlop, a III. Thutmosis fáraó idején emelt Theodosios-obeliszk, és a Konstantin-obeliszk.

Az éjszakát Isztambulban töltjük egy egyszerű, de tiszta Youth Hostelben.

9. nap:
Reggel utazás haza Budapestre