Makedónia neve elsősorban az idősebb korosztály számara ismert, akik Jugoszlávia fennállása idején többször eljuthattak az akkori számos nemzetből összekovácsolt szocialista birodalom eme legtávolabbi csücskébe. Az ország geopolitikai helyzeténél fogva mindig is kiemelkedő szerepet töltött el a környező országok hódító terveiben: a görög, római, bizánci majd török birodalom részeként létezett egészen az első világháborúig. Csúcspontját Nagy Sándor uralkodása alatt érte el, amikor a Makedón Birodalom egészen Indiáig terjedt. Az első és második balkáni háborúban - hasonlóan Magyarországhoz - területét szétszabdalták, így jelentős részek kerültek Görögországhoz, Bulgáriához és Szerbiához.

Az ország 1991-es leválását követően a turizmus fejlődése a mai napig nem indult meg számottevően, így az országot az érintetlen természeti környezet jellemzi. Területének 37 %-át erdő borítja, ahol zavartalanul él több ritka emlős, mint a barnamedve, hiúz, farkas és számos ritkaságszámba menő ragadozó madár. Két jelentős tava, az Ohridi és Prespa-tó környéke az egyetlen hely, ahol nagyobb számban találkozhatunk nyaraló belföldi turistákkal. Itt pelikánokat is láthatunk, amelyek Európában már csak a Duna-Deltában és a tó környékén találhatóak számottevő mennyiségben. Legismertebb hegyei: a Sar, a Baba, a Pelister, a Galicica, a Korab, a Balasica és a Babuna-hegység. Több mint 90 db 2000 méteres magasságot is meghaladó hegycsúcsa közül három 2500 méternél magasabb csúcsot fogunk az itt eltöltött egy hét alatt megmászni. A programban természetesen Makedónia történelméhez szorosan kapcsolódó, a Római Birodalom által alapított romvárosok, a Világörökség részét képező Ohrid városa és számos eldugott ortodox kolostor meglátogatása is szerepel.