Már negyedik napja voltunk fent a hegyen. Hátizsákom, amibe néhány napja még félve nyúltam bele, nehogy felborítsam a nagy nehezen teremtett belső rendet immár hozzám nőtt, társam lett. Minden apró tárgynak tudom a pontos helyét, nem nyom, nem nehéz... együtt megyünk az új cél felé közösen. Ő és én. Menedékházról menedékházra járva, minden nap új és új táj bukkan ki a láthatáron, mintha nem is ugyanabban a hegységben járnánk. Csupán a kúszófenyő erdők, végtelen füves gyephavasok, a távolban égbetörő sziklás csúcsok és a völgyekben megbúvó, vagy éppen kényelmesen elterülő kristálytiszta tengerszemek köszönnek rám ismerősen. Itt vagyunk, nyújtózz el, pihenj, majd indulj el újra, hiszen vár rád ezernyi új hely és a végtelen érzésével kecsegtető nagy túra. Ez a Rila!

Bulgária hegyei minden turista számára misztikus, gyönyörű és kihívást jelentő helyeket jelentenek. A hosszú-hosszú völgyek, a Balkán legmagasabb csúcsai, az ezernyi tengerszem csillogása és a völgyek mélyén meghúzódó kolostorok történelme mind olyan élményt jelentenek, melyet az ide látogató egy életen át tervez és melynek emlékét egy életen át meg is őrzi. Több mint egy hetes túránkat most a fővároshoz, Szófiához nem is olyan távoli Rila-hegység rengetegeibe szerveztük. Túránk során érintjük a Balkán legmagasabb csúcsaként számon tartott 2925 méter magas Muszalát, házról házra járva több száz tengerszem kíséri majd utunkat, júniusban a hegyoldalakon ritka virágok és növénykülönlegességek pompáznak. Hat napon keresztül 1500 méter és 3000 méter között túrázunk, az ember lakta települések messze elmaradnak mögöttünk. A túra végén pedig a híres rilai kolostor mellett pihenünk még egyet, ahol mindenki újragondolhatja, mit is jelentenek számára a hegyek, a természet, az út, ami idáig vezetett, s az út, amit mindenki maga választ.