Az 1921 óta védetté nyilvánított Triglav Nemzeti Park a legmagasabb csúcsáról, a 2864 méter magas Mt. Triglavról kapta nevét. A dolomit/mészkő hegység 200 millió évvel ezelőtt a Triász korban keletkezett - ezt a előkerült ammonitesz leletek is bizonyítják - de formavilágának kialakulásában a jégkorszak arculatformáló tevékenysége is jelentős szerepet kapott.

A hegymászás kezdete 1778-ra nyúlik vissza, amikor is először állt ember a Mt. Triglav 3000 méter közeli csúcsán az osztrák Lovrenc Willomitzer és három helyi lakos személyében. A Mt Triglavon kívül még számos 2000 m feletti csúcs található a Nemzeti Park területén - olyanok, mint pl: a Jalovec (2645m), a Mangart (2679m), a Prisank (2547m), a Razor (2601m), a Skrlatica (2738m), a Spik (2472m), a Kanjavec (2568m), a Lepo Spicje (2398m) és a Krn (2244m). A hegymászás igen népszerű sport Szlovéniában, hiszen az ország 2 milliós lakosságából 150 ezren tagjai a Szlovén Hegymászó Szövetségnek, és ma már 165 menedékház található a Nemzeti Park területén.

Leletek is bizonyítják, hogy a Bohinj völgye már a bronzkorban is lakott volt. A középkorban, a vidék vasércben való gazdagsága miatt az érckohászat vált a völgy egyik fő megélhetési forrásává. A környéken évszázadok óta megtalálható alpesi tejgazdaságok fellendülése 1873 utánra tehető, amikor az addig szétszórtan működő tejgazdaságok szoros összefogásban kezdtek el termelni. Szomorú tény, hogy a ma is az egyik fő közlekedési folyosónak tartott, a hegységet 1611 méter magasan átszelő észak-déli autóutat orosz hadifoglyokkal építtették, akik közül több százan estek áldozatul az 1915-16 év telén lezúduló lavináknak. Az I. világháború súlyos vérveszteségek árán vívott csatájában - az Isonzo frontnál - csak az olaszok több mint 500 ezer embert és 250 ezer hadifoglyot vesztettek el. Hírességek is megfordultak a környéken: Erwin Rommel feljegyzéseivel és Hemingway nevével (aki az isonzói fronton szerzett sebesülését követően meg írta világhírű művét, a Búcsú a fegyverektől-t) Kobarid I. világháborús múzeumában találkozhatunk.

A környék bővelkedik alpesi tavakban és vízesésekben. A legnagyobb és egyben legismertebb a homokos fövenyű, és csodálatos hegyekkel körülvett Bohinji tó, amely nyáron a 20 fok körüli hőmérsékletével fürdésre is alkalmas. Említésre méltó még a Soca és Sava folyó, és az ezekbe beömlő számtalan vízesés, melyek közül a legnagyobb közel 100 méter magas. A Soca folyó vadvízi evezésre kiválóan alkalmas, és akik kedvelik az ilyen típusú kikapcsolódást, a könnyű evezéstől az extrém szakaszokig megtalálhatják a nekik megfelelőt. További részletek a www.rafting.hu-n találhatók.

A Triglav Nemzeti Park 2/3-át erdő borítja, aminek az ember által nehezen járható területein még az I. és II. világháború fokozott fakitermése sem tudott maradandó kárt okozni. Sajátos mikroklímájának köszönhetően a park területén mind a mediterrán, mind az alpesi tájakra jellemző növényfajok megtalálhatók. Jellemző állatfajai az alpesi szalamandra, a hófajd és a szirti sas is. Az kőszáli kecske, a mormota és a muflon a visszatelepítésüket célzó erőfeszítések eredményeképpen újból a nemzeti park faunájának szerves részét alkotják.